Az élet egyik legnagyobb kihívása a saját jólétünk és mások iránti felelősség egyensúlyának megtalálása.

Mennyit adhatunk magunknak anélkül, hogy önzőnek tűnnénk?

Hol húzódik a határ az egészséges öngondoskodás és az önzés között?

A modern világ gyakran kettős üzeneteket közvetít, egyrészt arra bátorít, hogy törődjünk önmagunkkal, óvjuk mentális és fizikai egészségünket, másrészt viszont a társadalmi elvárások könnyen bűntudatot kelthetnek, ha úgy érezzük, túl sok figyelmet fordítunk saját szükségleteinkre.

Az egyensúly megtalálása nem csupán gyakorlati kérdés, hanem mély pszichológiai, lélektani és tudatossági szinten is fontos vizsgálódást igényel.

Valóban önzés az, ha nemet mondunk mások elvárásaira, hogy időt szánjunk magunkra?

Vagy éppen az a felelősségteljes döntés, amely lehetővé teszi, hogy hosszú távon jobb társ, szülő, barát vagy kolléga legyünk?

A válasz nem mindig egyértelmű, és sokszor inkább a szándékaink, a belső motivációink, valamint a másokra gyakorolt hatás alapján különböztethető meg.

Ebben az elemzésben mélyebbre ásunk, és megvizsgáljuk, hogyan érhető tetten a két fogalom közötti finom különbség – nem csupán cselekedeteinkben, hanem azok mögöttes pszichológiájában, érzelmi hátterében és tudati szintjeiben is. 

Szeretném, ha tudnád, az öngondoskodás nem luxus vagy önzés, hanem egy olyan belső alapállapot, amelyből a legjobb önmagunkat adhatjuk másoknak is.

Öngondoskodás VS. Önzés

Öngondoskodás - Az egyén saját testi, lelki és szellemi jólétének fenntartása és fejlesztése. 

• Magában foglalja az egészségmegőrzést, a mentális egyensúlyt és a személyes határok védelmét. Az öngondoskodás célja nem mások kárára történik, hanem a hosszú távú egyensúly és fenntarthatóság érdekében.

Önzés -  Olyan viselkedés, amelyben valaki kizárólag a saját érdekeit helyezi előtérbe mások szükségleteinek figyelmen kívül hagyásával vagy kárára. 

• Az önzés mögött gyakran a hiány, a félelem vagy a túlzott önérvényesítés áll.

Hasonlóságok

1. Mindkettő a saját jólétre irányul.
2. Az egyén szükségleteire és vágyaira fókuszál.
3. Lehetnek átfedések (pl. egyesek önzőnek titulálhatják az öngondoskodó embert, ha az határokat állít fel).

Pszichológiai szempontokat tekintve - az öngondoskodás az egészséges önértékelés és önszeretet jele, amely pozitív hatással van a kapcsolatokra. Az önzés ezzel szemben gyakran alacsony empátiával és narcisztikus vonásokkal járhat.

Lélektani szempontból az öngondoskodás összhangban van a belső harmóniával, míg az önzés az elválasztottság érzetéből fakadhat, amely a félelemből és a hiányérzetből táplálkozik.


Az öngondoskodás magasabb szintű tudatosságot igényel, hiszen az egyén tisztában van saját szükségleteivel és azok kielégítésével anélkül, hogy másokat elnyomna.

Az önzés általában alacsonyabb tudati szinten működik, mert az egyén elsősorban saját rövid távú érdekeit nézi, gyakran figyelmen kívül hagyva másokat és azok érzéseit.

Hogyan különböztethető meg?  

#térnyitókérdések itt is segítenek téged.

• A döntésem mások számára is elfogadható, vagy csak nekem kedvez?

• Ha mindenki így cselekedne, az harmóniát vagy konfliktust teremtene?

• Képes vagyok-e együttérzéssel viszonyulni másokhoz, miközben magamról is gondoskodom?

• A cselekedetem hosszú távon fenntartható és egészséges?

A fentiek alapján, tisztán láthatóvá válik, az öngondoskodás az önmagunk iránti szeretet és felelősségtudat megnyilvánulása, amely másokra is pozitívan hat. Az önzés ezzel szemben az egyéni érdekek túlzott előtérbe helyezéséből fakad, és gyakran mások rovására valósul meg. A különbség felismerésében a tudatosság szintje és az empátia játssza a legnagyobb szerepet.

Öngondoskodás vagy önzés – hol húzódik a határ? 

Hoztam még néhány térnyitó kérdést, ami mentén végigvezetheted magad a saját folyamatodon.

• Ha önmagadért cselekszel, viszont ez másokat is inspirál és emel, akkor az még önzés?

• Milyen mintákat hoztál a családodból az öngondoskodás és az önzés kapcsolatáról?

• Mikor érzed magad bűntudatosnak, ha magadra figyelsz – és ez a bűntudat honnan ered?

• Ha mindig másokat helyezel előtérbe, az valóban önzetlenség, vagy inkább önfeláldozás?

• Mi a különbség a saját határaid védelme és az önérdek túlzott érvényesítése között?

A tudatosság és az egyensúly dimenziói

• Hogyan változna az életed, ha az öngondoskodásra nem időpazarlásként, hanem befektetésként tekintenél?

• Ha mindenki megtanulna egészségesen öngondoskodni, hogyan változna a társadalom?

• Mi történik, ha hosszú távon figyelmen kívül hagyod a saját szükségleteidet?

• Az önzetlenség valóban arról szól, hogy másokért feladod magam, vagy éppen az a cél, hogy teljes önmagadból adhass?

• Hol van a határ a felelősségvállalás és a túlzott megfelelési kényszer között?

Kapcsolatok és hatások másokra

• Ha te jól vagy, az automatikusan jobbá teszi a kapcsolataidat is?

• Miért érezzük néha önzőnek azt, aki egyszerűen csak kiáll a saját szükségleteiért?

• Mások hogyan reagálnak, amikor prioritássá teszed a saját jóllétedet?

• Hogyan lehet szeretettel és tudatossággal öngondoskodni anélkül, hogy másokat bántanál vagy elhanyagolnál? 

• Vajon azok, akik önzőnek tűnnek, valójában csak egészséges határokat húznak?

Ezek a kérdések óriási potenciált nyitnak meg a gondolkodásban, segítenek árnyalni a nézőpontokat, és mély önismereti utazásra invitálnak!

Amennyiben a feltett kérdések közül bármelyikre is a "nem tudom" válasz érkezik... 

• Mi lenne, ha tudnád?

Kérd a kapcsolódást "ezzel" a tudással - a tudásoddal!

#öngondoskodás #határkijelölés #tudatosságazérzésekfelett